Kácsról

Kács bemutatása

Zsákfalu, csodálatos természeti környezetben. A honfoglaló EÖRS nemzettség egykori szálláshelye. A XIII-XVI. században bencés rendi apátság. 1730. óta népszerű búcsújáró hely. Az apátság egykori fürdőháza telkén fakadnak azok a langyos vizű források, amelyekre a bencés szerzetesek gyógynövényes fürdőkultúrája épült.
A falu határának 80 %-a része a Bükki Nemzeti Parknak. A jelzett turista utak mentén különleges erdők( erdőtársulások), látványos szurdokvölgyek, kaszálórétek, erdei tisztások, víznyelők, sziklaki- búvások vannak. 14 forrás található a falu határában. A források vizét összegyűjtő Kácsi Patak valamikor 12 vízimalmot hajtott. Egy malom, eredeti berendezésével még ma is megtekinthető. A Kácsi Patak vízlépcsői (vízesései) nagyon hangulatosak.

Egyéb nevezetességek:
XII-ik századból fennmaradt műemlék templom, várrom, kálvária, sziklaoltár, barlanglakás, kőhodály, vallástörténeti emlékhelyek, erdei iskolai tanösvények, sok gyógynövény, védett növény, vadgyümölcs és gomba.

Látkép
Langyos forrás
Kőhodály belülről


Települési statisztika
Lakosságszám:
2022. Január 1. állapot szerint 496 fő
Alapterület:
1670 ha 216 m2 (kül + belterülettel együtt)

Infrastruktúra
Vezetékes ivóvíz- és gázellátás megoldott.
A hulladék szállítást a BMH Nonprofit Kft végzi.



Település földrajz
Kács a Bükk hegység szívében, a Kácsi-patak völgyében, hegyekkel körülvéve a Bükki Nemzeti Park peremén található honfoglaláskori település. A környezet változatos, a levegő rendkívül tiszta, ezért kis mértékben légúti megbetegedések (pl. asztma) ellen hatásos. Az ivóvíz a községben fakad, mely mindig friss és gazdag ásványi anyagokban. Így nem csoda, hogy Kács egy igazi üdülőfalu.


Megközelíthetőség

Megközelítés Budapestről: az M3-as autópályát a mezőkövesdi vagy mezőkeresztesi leágazásnál hagyja el, ezután a 3-as úton haladjon tovább Miskolc irányába. Bükkábrányban közlekedési tábla jelzi a községet.
Megközelítés Miskolcról: a 3-as úton haladjon Budapest irányába, Bükkábrányba érve Kácsot közlekedési tábla jelzi. Ha az M3-as autópályán érkezik, az autópályát a mezőkövesdi vagy mezőkeresztesi leágazásnál hagyja el, ezután a 3-as úton haladjon tovább Miskolc irányába, Bükkábrányig.

Kács vonattal a Budapest Keleti pu.-Miskolc vasútvonalon közelíthető meg. Vasútállomása Mezőkeresztes - Mezőnyárád, ahonnan autóbusz jár a faluba. Miskolcról közvetlen busszal is elérhető.

Buszmegálló
Buszmegálló


Földrajzi jellemzők

Kács a Bükk-hegység déli részén hegyekkel és dombokkal körülvett település.
Földrajzi helyzete egyedülálló magas hegyekkel határolt völgyben helyezkedik el, sajátos alpesi mikroklímával rendelkezik. 14 természetes hideg és langyos vizű forrással bővelkedik, amelyek élőhelyül szolgálnak többek között az országban csak itt megtalálható fekete csigának.

Vadászles a
Dobi réten

Kács község közigazgatási területének 90%-át erdő borítja, mely vadállományban gazdag. Az erdőben gímszarvas, vaddisznó, őz, muflon, erdei nyúl, róka, borz élnek. A madárvilág is jelentős, több ritka madár megtalálható itt, mint például a fekete harkály. Gazdag a növény- és rovarvilág is.

Kácsi erdők, különleges fák»
Kácsi források és a patak»
Kácsi szőlőhegyek és pincék»
Vadászat, vadgazdálkodás, vadaskert»



Településtörténet
Eors vezér

Kács jelenlegi nevén és helyszínén a török hódoltság után alakult ki. Kach néven már a honfoglalás időszakában létezett és Örsúr birtokait gyarapította, A török hódoltság időszakában rövid időre elnéptelenedett.

A község Árpád-kori település, mely kedvező fekvése miatt a honfoglaló magyaroknak is szálláshelyül szolgált. A Kácsi-patak hűs vizéből itatták állataikat. Árpád vezér Acsádnak földet adott, és azután a fia, Örösúr a Kácsi-patak fejénél várat építetett.

A várnak csak az alapja áll, mely négyszög alakú lakótorony lehetett vizesárokkal, ún. sziklaárokkal körülvéve. IV. Béla királyunk 1248. évi határjáró oklevele a települést Kach néven említi. Ekkor már állott Örösúr vára és a benczés apátság is. Az apátsági templom 1548-ban elpusztult, majd a törökök Eger várának ostroma után a települést feldúlták, hódoltsági területté vált.
A bencések a Kácsi-patak forrásánál épületet emeltek, ahol a langyos forrás vizével a területen található gyógyfüvekből gyógyvizet állítottak elő. Ezzel betegeket gyógyítottak.

A fürdő épülete jelenleg is áll, amelyben található egy 4*4 méteres kismedence, melyet a padló alatti víz tápál. A bencések hálófülkéit ülőfürdővé alakították át. A gyógyvízkivonatokat egy kb. 500 literes vörösréz üstben állították elő, egy különálló épületben, az ún. "Boszorkánykonyhában". Jelenleg csak az épület található meg, az üstöt ellopták.

A Kácsi-patak sebes folyású, forrás utáni része szintkülönbségekkel tagolt, melyre vízimalmok épültek. Kácstól Mezőnagymihályig 12 vízimalmot hajtott. A kácsi vízimalom a múltban 4 funkciót látott el: őrlés, kendertörés, lisztkészítés, fűrészelés, áramfejlesztés. A volt vízimalom műemlék jellegű épület.

Kács kultúrtörténeti emlékei»



Képek Kácsról

Légifotók - galéria

Kács télen 2010- galéria

Községház

Kultúrház

Római Katolikus Műemlék Templom

Szurdok erdő

Kőhodály belülről

Kőhodály
© 2008-2024 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.
Adatkezelési tájékoztató