|
|
|
Kács
bemutatása
Zsákfalu,
csodálatos természeti környezetben. A
honfoglaló EÖRS nemzettség
egykori szálláshelye. A XIII-XVI. században
bencés rendi apátság. 1730.
óta népszerű búcsújáró hely. Az apátság
egykori fürdőháza telkén fakadnak azok
a langyos vizű források, amelyekre a bencés
szerzetesek gyógynövényes fürdőkultúrája
épült.
A falu határának 80 %-a része a Bükki
Nemzeti Parknak. A jelzett turista utak
mentén különleges erdők( erdőtársulások),
látványos szurdokvölgyek, kaszálórétek,
erdei tisztások, víznyelők, sziklaki-
búvások vannak. 14 forrás
található a falu határában. A források
vizét összegyűjtő Kácsi Patak
valamikor 12 vízimalmot
hajtott. Egy malom, eredeti berendezésével
még ma is megtekinthető. A Kácsi
Patak vízlépcsői (vízesései)
nagyon hangulatosak.
Egyéb
nevezetességek:
XII-ik századból fennmaradt
műemlék templom, várrom, kálvária, sziklaoltár,
barlanglakás, kőhodály, vallástörténeti
emlékhelyek, erdei iskolai tanösvények,
sok gyógynövény, védett növény, vadgyümölcs
és gomba. |
Látkép
|
|
Langyos
forrás
|
|
Kőhodály
belülről
|
Települési
statisztika
Lakosságszám:
2022. Január 1. állapot szerint 496 fő
Alapterület:
1670 ha 216 m2 (kül + belterülettel
együtt)
Infrastruktúra
Vezetékes ivóvíz- és gázellátás megoldott.
A hulladék szállítást a BMH Nonprofit
Kft végzi.
|
|
Település
földrajz
Kács
a Bükk hegység szívében, a Kácsi-patak
völgyében, hegyekkel körülvéve a
Bükki Nemzeti Park peremén található
honfoglaláskori település. A környezet
változatos, a levegő rendkívül tiszta,
ezért kis mértékben légúti megbetegedések
(pl. asztma) ellen hatásos. Az ivóvíz
a községben fakad, mely mindig friss és
gazdag ásványi anyagokban. Így nem csoda,
hogy Kács egy igazi üdülőfalu. |
|
|
Megközelíthetőség
Megközelítés Budapestről:
az M3-as autópályát a mezőkövesdi
vagy mezőkeresztesi leágazásnál
hagyja el, ezután a 3-as úton
haladjon tovább Miskolc irányába.
Bükkábrányban közlekedési tábla
jelzi a községet.
Megközelítés Miskolcról:
a 3-as úton haladjon Budapest
irányába, Bükkábrányba érve Kácsot
közlekedési tábla jelzi. Ha az M3-as
autópályán érkezik, az autópályát
a mezőkövesdi vagy mezőkeresztesi
leágazásnál hagyja el, ezután a 3-as
úton haladjon tovább Miskolc
irányába, Bükkábrányig.
Kács
vonattal a Budapest Keleti pu.-Miskolc
vasútvonalon közelíthető meg. Vasútállomása
Mezőkeresztes - Mezőnyárád,
ahonnan autóbusz jár a faluba. Miskolcról
közvetlen busszal is elérhető.
|
|
|
Földrajzi
jellemzők
Kács a Bükk-hegység déli
részén hegyekkel és dombokkal körülvett
település.
Földrajzi helyzete egyedülálló
magas hegyekkel határolt völgyben helyezkedik
el, sajátos alpesi mikroklímával rendelkezik.
14 természetes hideg és langyos
vizű forrással bővelkedik,
amelyek élőhelyül szolgálnak többek között az
országban csak itt megtalálható fekete csigának.
Kács
község közigazgatási területének 90%-át erdő
borítja, mely vadállományban gazdag. Az erdőben
gímszarvas, vaddisznó, őz, muflon, erdei nyúl,
róka, borz élnek. A madárvilág is jelentős,
több ritka madár megtalálható itt, mint például
a fekete harkály. Gazdag a növény- és rovarvilág
is.
Településtörténet
Kács jelenlegi nevén és helyszínén
a török hódoltság után alakult ki. Kach
néven már a honfoglalás időszakában létezett
és Örsúr birtokait gyarapította,
A török hódoltság időszakában rövid időre elnéptelenedett.
A
község Árpád-kori település,
mely kedvező fekvése miatt a honfoglaló magyaroknak
is szálláshelyül szolgált. A Kácsi-patak
hűs vizéből itatták állataikat. Árpád vezér
Acsádnak földet adott, és azután a fia, Örösúr
a Kácsi-patak fejénél várat építetett.
A
várnak csak az alapja áll, mely négyszög alakú
lakótorony lehetett vizesárokkal, ún. sziklaárokkal
körülvéve. IV. Béla királyunk 1248.
évi határjáró oklevele a települést Kach
néven említi. Ekkor már állott Örösúr
vára és a benczés apátság is. Az apátsági templom
1548-ban elpusztult, majd a
törökök Eger várának ostroma után a települést
feldúlták, hódoltsági területté vált.
A bencések a Kácsi-patak forrásánál
épületet emeltek, ahol a langyos forrás vizével
a területen található gyógyfüvekből gyógyvizet
állítottak elő. Ezzel betegeket gyógyítottak.
A
fürdő épülete jelenleg is áll, amelyben található
egy 4*4 méteres kismedence, melyet a padló alatti
víz tápál. A bencések hálófülkéit ülőfürdővé
alakították át. A gyógyvízkivonatokat egy kb.
500 literes vörösréz üstben állították elő,
egy különálló épületben, az ún. "Boszorkánykonyhában".
Jelenleg csak az épület található meg, az üstöt
ellopták.
A
Kácsi-patak sebes folyású,
forrás utáni része szintkülönbségekkel tagolt,
melyre vízimalmok épültek. Kácstól Mezőnagymihályig
12 vízimalmot hajtott. A kácsi
vízimalom a múltban 4 funkciót látott el: őrlés,
kendertörés, lisztkészítés, fűrészelés, áramfejlesztés.
A volt vízimalom műemlék jellegű épület.
Kács
kultúrtörténeti emlékei»
|
 |
|
|
