Kácsi erdők, különleges fák

Kács erdősültsége több mint 90 %-os. (Nem sok ilyen település van Magyarországon)! Az erdők túlnyomó része cseres-kocsánytalan tölgyes, de vannak elegyetlen tölgyesek ,bükkösök, fenyvesek is. A sziklás-köves hegyhátak karsztbokor erdei, a szurdok völgyek gyertyános-tölgyesei, a hegylábi vízfolyások hamvas égeresei, törékeny füzesei különleges élőhelyek, (erdőtársulások)! A kácsi erdők cserje világa is rendkívül változatos. A Bükk Hegység szinte valamennyi cserjéje megtalálható Kácson. Az erdőkben igen sok az erdei gyümölcs, a gomba és a gyógynövény. A Kács közeli erdők legidősebb, legnagyobb fája a baloldali képen látható "ős cser". Ez a fa 1652-ben született!! A 2008. szeptemberében mért törzskerülete 525 cm; koronaátmérője 25 m; kora 356 év. Ez a fa a Magyarország legidősebb fái című nyilvántartásban is szerepel. Kácsi különlegesség a magyar tölgy, ami bizonyítottan csak Kácson őshonos! Kács szimbóluma a jobb oldali képen látható kislevelű hárs. A növényszimbolika, amely megtalálható az ősi, többisten-hitű és a keresztény kultúrákban is, kifejezi a népek természettiszteletét. Valamikor réges-régen a fák voltak az istenek lakóhelyei. Az egyszerű falusi nép a környék legmagasabb fáját az ősi hiedelemnek megfelelően valamelyik istennek tisztelte. Az ókor és a középkor népei hitték, hogy a fákban szellemek laknak. A fákban laknak őseik szellemei is. A családfák végső soron ezekben a képzetekben gyökereznek. Számos fát, főleg kislevelű hársfát kapcsolt a néphit a magyar történelem nagy alakjaihoz is. Mátyás Királyhoz, Zrínyi Miklóshoz, Rákóczi Ferenchez, stb. A Mátyás Király emlékfák közül még ma is él a bajnóci hárs. Kács határában is vannak nagyon idős kislevelű hársfák úgynevezett "tanufák". Például a képen látható barlanglakás feletti fa is ilyen tanufa. Kácsi szokás volt valamikor, hogy a barlanglakások fölé, homlokzat védelmi céllal kislevelű hársfákat ültettek. A hárs terjedelmes gyökérzetével a hegyről lefolyó csapadékvíz erodáló hatását korlátozta, hatalmas koronájával pedig a ház udvarát árnyékolta. A hazai kertépítészetben a reneszánszkor óta alkalmazzák a kislevelű hársat. Előszeretettel ültették a kastélyok, kúriák kertjeibe és sétautak fasoraiba. A magyarországi hársfasorok között leghíresebb a nagycenki, amelyet 1760 táján létesítettek. E kettős fasor jellegzetes példája az akkor divatos kettős fasoroknak, az un. "alle vert"-eknek. A hársfasor telepítése napjainkban is divatos. Egyik szép példája ennek az a hársfasor, amit a millecentenáriumi faültetési mozgalom keretében (1996-ban) ültettek a Balatonfelvidéken, a Kapolcsról Taljándörögdbe vezető út mentén, az úgynevezett "Művészetek Völgyében". Ehhez hasonló szimbólumok hordozói lesznek azok a hársfasorok is, amelyeket a kácsiak fognak ültetni a Kács-Tiboldaróc közötti kövesútjuk és a kács belterületét átszelő patakjuk mentén.

Cser tanufa
Kankós lyuk
Kapusi erdő
Ős cser
Öreg Hársfa a Barlanglakás fölött
Turista út a kácsi erdőben


Képek Kácsról

Légifotók - galéria

Kács télen 2010- galéria

Községház

Kultúrház

Római Katolikus Műemlék Templom

Szurdok erdő

Kőhodály belülről

Kőhodály
© 2008-2018 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.