|
A
község római katolikus temploma,
- mely ma is áll -, hajdan temetőkápolna
volt. A templom román kori, XII. századi
eredetű, majd barokk stílusban építették
újjá.
Titulusa: Szentháromság. A templom
jelenlegi főoltárát a XVIII. században
építették, mely legszebb falusi barokk
emlékeink közé sorolható.
1882-ben építettek hozzá egy 15 méter
magas tornyot. A templomot az Országos
Műemléki Felügyelőség műemlék jellegűnek
nyilvánította.
A
Borsod-Abaúj-Zemplén
megyei kisközség az Egri főegyházmegyében,
a Bükk-hegység déli lábánál fekszik.
Anonymus Gestája szerint a honfoglaló
magyarok itt, a Nyárád-patak közelében
pihenőt tartottak. Ez a hely lett később
az Őrsúr nemzetség szállásbirtoka, nemzetségi
székhelye, ahol a nemzetség szakrális
központja is állt, a Szent Péterről elnevezett
apátság. Ezt a XIII. század közepén egy
határjárás során említik. A kolostor egy
évszázaddal később a pálos rend kezébe
került, vagy pedig egy pálos remete időzhetett
a környéken az írások szerint. A kolostort
1549-ben Serégi Páspár és Balassa Zsigmond
feldúlták. A pusztulást később a török
tette teljessé.
A
falu még az 1500-as évek végén újratelepült
és a reformáció idején is megmaradt katolikusnak.
A középkori kolostor romjaiból 1724-ben
építették újjá kis templomát, melyet a
Szentháromság tiszteletére szenteltek.
Erre utal a hely egyik legendája is, amely
elbeszéli, hogy egy lány a templom melletti
hársfán három fehér bárányt pillantott
meg. Látomását a Szentháromságos Egy Istenre
való mennyei utalásnak tartották.
A szűkebb környék falvait vonzó búcsút
Szentháromság ünnepén, a pünkösd utáni
vasárnapon tartják
A
jelenlegi barokk templom a korábbi gótikus
köveiből épült. Ipolyi Arnold és Kandra
Kabos, jelen XIX. Századi művészettörténészek
a község lakóházaiba beépített. Faragott
kövekről beszélnek, amelyet egy - bélapátfalvihoz
hasonló - nagyobb monostor építéséről
tanúskodnak. A hely egy honfoglaló nemzetség
központja lett, s ez arra enged következtetni,
hogy itt még a kereszténység felvétele
előtt pogány -áldozati hely volt. Az ősmagyar
kultusz az egyház felfogásában kereszténnyé
vált, a pogány áldozati kő, amely beépült
a templom falába, így lett Jákob kövévé
(Teremtés 28,22). Egyes vélemények szerint
a jelenlegi templom nem tartozott a kolostorhoz. |
|
