Vadászat - vadgazdálkodás - vadaskert
Kácsi trófea gyűjtemény

Amióta az ember földönjáró azóta vadászik. Kezdetben muszályból, táplálékszerzési céllal, manapság már inkább csak szórakozásból, az ősi vadász ösztön által hajtva. A vadászatnak nem kizárólagos célja a vad elejtése. Legfontosabb az oda vezető út: a vadászteület szépsége, a vadászat előkészítése, a vadászatra indulás, a vad becserkészése, a várva várt vad látókörbe kerülése, a távcső használata, a fegyver vadratartása, stb. A vadászat zsákmány nélkül is lehet sikeres, eredményes! Az igazi vadász ismeri és betartja a vadászattal kapcsolatos törvényeket, rendelkezik a vadászathoz szükséges szaktudással, felelősséget érez a természetért, tiszteli a hagyományokat és a vad méltóságát, tud mértéket tartani, vadásztársaival együttműködni, biztonságosan vadászni. Aki törvényellenes módon vadászik, azt általában orvvadásznak, vadorzónak szokás nevezni. Az orvvadászatot a törvény bünteti! Kács területének túlnyomó része nagyvadas terület, a Bükk Hegység erdőségeiben élő valamennyi nagyvad megtalálható Kácson is: szarvas, őz, muflon, vaddisznó, stb. A nagyvadállomány esetében -mivel nagyvadragadozók nincsenek- szükséges is a vadászat, mert a nagyvadfajok mennyiségi szabályozását csak a vadászat tudja biztosítani. A vadászható vadfajok érdekében történő élőhely-gazdálkodási beavatkozások (vadföldek, dagonyák, vadetetők, búvó helyek létesítése, fenntartása) a nagyvaddal együtt élő védett fajok számára is előnyökkel jár. Ilyen értelemben a vadászat-vadgazdálkodás igazi, aktív természetvédelmi tevékenység . Szerencsére Kácson is ez a jellemző! A napjainkban egyre gyakoribb és következmények nélküli orvvadászat súlyos pusztításokat okoz a természetes vadállományokban, ezért a régi vadaskertek újraélesztése (felújítása, korszerűsítése) vagy újabb kertek létesítése indokolt lenne. Ez által csökkenne leginkább az erdei és a mezőgazdasági vadkár is. Szükség lenne un. bemutató vadaskertekre is, ahol a városlakó emberek jobban megismerhetnék a vadak természetes viselkedését, mint az állatkertekben. Kácson is lehetne vadaskerteket létesíteni. Az ehhez szükséges természeti adottságaink kiválóak!
A legrégebbi vadaskertek létesítői az ókori asszir királyok voltak, akik a maguk és vendégeik szórakoztatására oroszlánt, tigrist, vaddisznót, antilopot és más vadállatokat tartottak.
A magyarországi vadaskertek létezéséről szóló első írásos emlékünk 1238-ból való. A XIII. században már minden nagyobb királyi rezidenciát paloták, kúriák, vadaskertek vettek körül. Az első bükki vadaskertet Nagy Lajos király létesitette 1355-ben Diósgyőrben. A diósgyőri várban 120 udvari vadász mellett 60 kutyapecér, 40 solymász és 200 íjász szolgálta az eredményes vadászatokat. A vadaskertek létesítésének és működtetésének több célja volt. Legfőbb célja volt a vadászathoz szükséges vad helyben tartásával a vadászat eredményességének biztosítása , a nagy lakomák vadhússal történő ellátása. A vadaskertek voltak szinterei egy-egy idegen állatfaj meghonosításának is.

Nagy Farkaskői Vadászles

A Bükk Hegység legismertebb vadaskertjei Diósgyőr, Felsőtárkány, Szilvásvárad, Bükkszék, Erdőkövesd erdőségeiben voltak. A Kács - Tibolddaróc - Cserépváralja háromszögben is volt egy vadaskert, aminek a helyét a térképen még ma is fel szokták tüntetni. Érdekességként megemlítendő, hogy Tibolddaróc egyik névadója a "Daróc" tulajdonképpen királyi vadász foglalkozású ember neve volt, aki csappantyúkkal, nyilakkal vadászott és állati bőröket preparált.
A vadaskertekben folytatott tudatos vadgazdálkodás (honosítás, tenyésztés) eredményeként elszaporodott, majd a vadaskertek megszűnése után szabadon engedett vadak utódai alkotják még mai is a Bükk Hegység nagyvad állományának genetikai alapjait.



Képek Kácsról

Légifotók - galéria

Kács télen 2010- galéria

Községház

Kultúrház

Római Katolikus Műemlék Templom

Szurdok erdő

Kőhodály belülről

Kőhodály
© 2008-2017 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.