Kácsi Úrnap
A pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) esik úrnapja. Ezen a napon "krisztus titokzatos testét" az oltáriszentséget ünnepli az egyház. Kötelező-piros betűs- ünneppé 1264-ben IV. Orbán pápa tette földije, Lüttichi Szent Júlinna hatására ,aki egy látomásában a teliholdat látta, melyből egy darabka hiányzott. Júlianna a látomását úgy értelmezte, hogy a Hold az egyházi évet jelképezi, amelyből valami hiányzik, mégpedig az oltáriszentség ünnepe. Az ünneppé nyilvánítás közvetlen előzménye a híres ,Raffaello által is megfestett bolsenai csoda volt. ( Bolsenában az ostya a pap kezében úrfelmutatáskor vérezni kezdett.)
Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára. Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a földre , a tovahaladó oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak. A virágszőnyeg és a díszítésre szolgáló zöldágak varázserejű szentelményeknek számítanak; hasonló hatást tulajdonítanak nekik, mint más ünnepek megszentelődött növényeinek, főleg betegség és villámcsapás ellen varázsolnak velük. Az oltáriszentséget a talpas szentségtartóban, más néven úrmutatóban hordozzák körül, s abban teszik ki ünnepélyes szentségimádásra is. Ez a vallásgyakorlat a XIII. században keletkezett.


Képek Kácsról

Légifotók - galéria

Kács télen 2010- galéria

Községház

Kultúrház

Római Katolikus Műemlék Templom

Szurdok erdő

Kőhodály belülről

Kőhodály
© 2008-2017 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.