Részletek a Bükkalja c. kistérségi lap 2006. novemberi számából.
"Kács-Tapolca fürdő létesítésének évét 1431-re teszik. Igy 1931-ben 500 éves jubileumi ünnepséget rendeztek annak emlékére, hogy a benedek (és pálos) rendi szerzetesek kialakították a fürdőt és kezdték szervezni a falu búcsúját. Bél Mátyás az 1730-as években született nagy honismereti művében fontosnak tartja megemlíteni- az elhanyagolt mezőgazdaságon kívül- Kács gyógyító forrását (fons salutaria), egy évszázaddal később pedig Fényes Elek is megemlékezik a helység felső részén a völgy torkolatánál eredő több lágy-meleg forrásról, melyeknél csinos fürdőház emelkedik. Alkotóelemeit tekintve szerinte a tapolcaival és diósgyőrivel megegyező ásványos vize köszvény és csúzos nyavalyák ellen igen hasznos. Azonban a különben elég csinnal, s kényelemmel épült fürdőháznál a jobb gond és felügyelet hiányzik. Néhány évvel később ,1859-ben egy Bécsben német nyelven kiadott egészségügyi szakkönyv is ir a fürdőházról, amely akkoriban Majthényi báró özvegyének tulajdonában volt. Említést tesz az emeletes fürdőházban egy elhanyagolt állapotban lévő tükörfürdőről, öt kabinról 2 káddal és egy egykádas kabinról, megemlíti még a víz 21-22 celsius- hőfokát és azt ,hogy fürdőorvosa nem volt. Pesti Frigyes 1863-ban azt írja, hogy a kácsi víz a csaknem végképpen megrongált tagot néhány hét alatt új erőre hozza, azaz tökéletesen felgyógyítja s megerősíti. Az 1930-as években megjelent útikalauzból megtudjuk, hogy a fürdőben ,-amely a későbbiekben a Postatisztek Országos Egyesületének tulajdonába került- 11 kabin volt 2-2 káddal. Tájékozódhatunk arról is, hogy a tükörfürdő 4 meleg forrásból (Vízfő-ből) táplálkozó vizét 10 hl-es hatalmas üstökben 40-50 fokra melegítették és gyógyfüveket raktak bele, hogy így fokozzák hatását- a Fényes által is említett bajokon kívül- csonttörés, ideggyengeség és zsába gyógyításában is. Az árkádos-tornácos barokk épület alagsorában elhelyezett üstök közül egy még a közelmúltban is látható volt. Említést érdemel még ,hogy a fürdővendégeknek az 1930-as években negyven szoba állt rendelkezésére Kácson 80 ággyal ,és a MÁV 33 %-os menetdíjkedvezményt biztosiíott Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasút állomásig a fürdő megközelíthetőségének elősegítésére.
Nem véletlen, hogy a sok évszázados történelem és idegenforgalom folytatásában fantáziát látnának a kácsiak ma is. Ha egy helyütt volt gyógyvíz, kell lennie máshol is a falu területén- mondják-, a megkeresés és hasznosítás azonban igen sok pénzbe kerülne. Helybeli erőkből nemigen futja egy ekkora beruházásra- várnák tehát a befektetni szándékozókat, hogy virágzó fürdőtelepülést lehessen teremteni itt, a Bükk gyönyörű völgyében.”
Az egykori fürdőkomplexum ma Végh László budapesti lakos tulajdona és mint fürdő már évek óta nem üzemel. 2008-ban a szabadtéri medencében víz helyett már nád volt. Ha megépül Kács-Tibolddaróc-Bükkábrány szennyvízvezetéke a fürdőkomplexum valószínűleg újra működésbe lendül.