Magyar Búcsújáróhelyek: Kács

"Legrégebbi búcsújáróhelyeink közé tartozik. Itt a templom alatt csörgedező forrásnál áldozott Örs nemzettsége a pogány isteneknek. Később monostor épült a helyén, az áldozókövet a Szent Péter apostol tiszteletére szentelt nemzetségi templomba falazták. Ebben az intézkedésben az Egyháznak hasonlíthatatlan bölcsessége nyilvánult meg, a néplélek felülmulhatatlan ismerőjének és tanítómesterének bizonyult itt is. A beidegzett ősi hagyománynak kifogástalan keresztény jelentést adott. A pogány áldozókőből Jézus vallásának szegletköve lett. A véres áldozatok helyén őseink önmagukat mutatták be áldozatul Istennek: imádkoztak, vezekeltek, hálát adtak életük Urának. A forrás megszentelt vizében a középkorban bizonyára még sokáig kereszteltek, de egyben természetesen szentelménnyé is vált. A búcsú napján különben még ma is, minden évben fölszentelik.

A monostor sok viszontagság után tönkrement. Az ásatások bizonyára szép sikerrel jutalmaznának, hirdetnék a magyar középkor katolikus dicsőségét. A mai barokk templomocska a Szenháromság tiszteletére a régi kegyhely helyén épült. Lelki hatását a halhatatlan érdemű Eszterházy Károly egri püspök restaurálja. A hagyományok szerint az történt ugyanis, hogy egy nemes úr két leányával a községen keresztül kocsizott. Megállottak és felmentek a dombra, hogy a templomban imádkozzanak. A szentély külső oldalán egy nagy hársfa állt. Az egyik lány a fán három fehér bárányt pillantott meg. Látomásáról szólott édesapjának, de az nem látta. Huga azonban megerősítette testvérének állítását. E mennyei jelenés nyomán szentelték azután a templomot a Szentháromság tiszteletére. Eszterházy Károlynak* különösen szívén feküdt a kácsi kegyhely sorsa.

A búcsú napján, Szentháromság vasárnapján összesereglik Kácson a Bükk palóc népe. Vonzási köre igen terjedelmes. Lelki hatásának erejét és állandóságát azonban sajnos, csökkenti, hogy papja nincs, filiája Tibolddarócnak. Azt hisszük pedig, hogy a környező hegyi faluk népének, amely olyan megható szeretettel ragaszkodik hozzá, intézményesen is, nemcsak a paraszti hagyományok erejénél fogva, ismét lelki középpontjává kellene tenni Kácsot. A középkor legnemesebb hagyományait kellene itt modern változatokban föléleszteni, hiszen a vallás nem csak tanítás, hanem kultusz is, nemcsak az egyének ügye, hanem közösségi megnyilatkozás is. Szent vallásunk a barokk idők izzása után egy kissé mindenütt a sekrestyébe húzódott.

A búcsújárásban rejtőzködő lelki tőkék gyümölcsöztetésével nemcsak gyönyörű népi vallásos tradíciók átmentése járna együtt, hanem a tömeggé züllés megakadályozására, egyben korunk emlegetett kollektív törekvésének megszentelésére is sor kerülhetne. Kács távol a világtól ott rejtőzködik messze benn a Bükkben, szelíd, hangulatos vidéken, régimódi parasztok között. A búcsújáróhelyek érzelmes hangulata, bensőséges egyszerűsége, a léleknek mosolygó rendje sugárzik a tájon és az emberek arcán is. A falu a templom lábánál húzódik meg. Láttára középkori képek jutnak eszünkbe, amelyeken Mária az ő oltalmazó palástja alá rejti híveit." (Bálint Sándor írása)


(*Megjegyzés: Eszterházy Károly 1759-1799 között volt egri püspök. Hagyatékában biztosan vannak káccsal kapcsolatos dokumentumok , érdemes lenne ezeket feltárni).



Képek Kácsról

Légifotók - galéria

Kács télen 2010- galéria

Községház

Kultúrház

Római Katolikus Műemlék Templom

Szurdok erdő

Kőhodály belülről

Kőhodály
© 2008-2018 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.